…amit a hazai kisvállalkozók leggyakrabban gondolnak
Vállalkozást vezetni a munkavédelemi kötelezettségek betartása nélkül ugyanolyan kockázatos, mint kötélen táncolni biztosítás nélkül.
Munkám során gyakran találkozok cégvezetőkkel, akik tévesen felállított elméletek alapján próbálnak kibúvót találni a munkavédelmi törvény által meghatározott kötelezettségük alól.
Következzen az öt leggyakoribb tévhit.
1.“ Mivel semmilyen veszélyes tevékenységet nem végzünk, munkaügyi ellenőrzésre sem kell számítanunk.”
Ez a kijelentés körülbelül olyan, mint a ruletten mindent a pirosra tenni. Vagy bejön, vagy nem. A Munkavédelmi felügyelőség az ellenőrzési tapasztalatairól rendszeres jelentéseket és statisztikákat készít. Ezek alapján kijelenthető, hogy a hatóság nagyobb mértékben folytat ellenőrzéseket az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatóknál, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb, de a nem kiemelt ágazatok alá tartozó vállalkozások, mint pl. a kereskedelmi vagy irodai szolgáltatásokat nyújtó egységek ellenőrzésére is folyamatos.
2. “A munkavédelmi felügyelőség csak a nagy halakra vadászik, nem olyan kis cégekre, mint a miénk.”
Feltételezések helyett nézzük inkább mit ír az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről.
- “A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez”
- “A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért”
- “Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartását az állam az erre a célra létrehozott felügyeleti szerveivel segíti és ellenőrzi.”
Tehát minden, legalább egy munkavállalót foglalkoztató vállalkozás a munkavédelmi törvény hatálya alá esik, ezáltal a törvényben megnevezett felügyeleti szerveken keresztül bármikor ellenőrizhető is.
3. „Többet spórolok azzal, ha kifizetek egy büntetést, mint hogy folyamatosan fizessek egy munkavédelmi szakembernek.”
A munkáltatók nagy része figyelmen kívül hagyja, hogy a munkavállalóit bármikor érheti munkabaleset, ami súlyosabb következményekkel járhat, mint egy esetleges hatósági ellenőrzés. Amennyiben a munkáltató a munkavédelmi előírások megszegésével a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, a munkavédelmi bírságban részesül, melynek összege elérheti a 10 millió Ft is. Ezen felül büntetőjogi felelősségre vonás és kártérítési eljárás is sújthatja a gondatlan munkáltatót. Ezeket mérlegelve a leggazdaságosabb megoldás a megelőzés.
4. “Ha kapok is valami bírságot, az biztos nem lesz nagy összeg, hisz az éves árbevételem is kevés volt”
A munkaügyi bírságok nagysága nem az éves árbevételtől függ, hanem a mulasztás súlyosságától. Így egy alacsony árbevételű vállalkozás is kaphat milliós nagyságrendű büntetést, ami akár a vállalkozás csődjét is jelentheti.
5. “A közelmúltban már volt ellenőrzésem, a büntetést is kifizettem, most már engem biztosan békén hagynak.”
A munkavédelmi felügyelőknek úgynevezett utóellenőrzési kötelezettségük van, mely szerint azoknál a vállalkozásoknál, melyeknél munkavédelmi szabálytalanságot tártak fel, rövid időn belül a hiányosságok megszüntetésére irányuló ellenőrzést végeznek. Amennyiben a szabálytalanságok felszámolása nem történt meg, a vállalkozás újabb és súlyosabb bírságra számíthat.
Továbbá a büntetések kiszabása továbbra sem mentesíti a munkáltatót a feltárt szabálytalanságok megszüntetése és a törvény által előirt biztonságos munkakörnyezetet kialakítása alól. Ilyen esetekben a szűkös határidők miatt a munkavédelmi szakemberek általában felár ellenében vállalják a szükséges dokumentációk elkészítését.
Az utólagos helyrehozatal költsége összességében sokkal nagyobb lehet, mint egy biztonságos munkakörnyezet szakember által koordinált kialakítása és folyamatos fenntartása. Gondolja meg és mérlegeljen!