Munkahelyi baleset fogalma – ezekkel érdemes tisztában lenni

Tapasztalatom szerint már a munkahelyi baleset fogalma is sokaknál fejtörést okoz, ezért az alábbiakban az alapokat fogjuk tisztázni.

A baleseteket mindenki szeretné elkerülni, mégis bárkit utolérhet. A felépülés szempontjából mindegy, hogy a baj otthon történik, a munkahelyen, vagy az utakon, de az egészségbiztosítás és a munkáltató esetleges kártérítési felelőssége miatt fontos, hogy a munkával kapcsolatos eseteket a rá vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kezeljük.

Munkahelyi baleset – többféle elnevezés

Sokan már ott elakadnak, hogy milyen néven nevezzék valójában a munkahelyi baleseteket, hisz többféle verzióval találkozhatunk. Más elnevezést használ a jog, mást az egészségbiztosítás és mást a köznyelv. Jelentésüket tekintve vannak közöttük átfedések, de különbségek is, ezért nézzük, hogy mik a leggyakrabban használt fogalmak, és melyik mit takar valójában.

Fogalmak, melyekkel Ön is találkozik:

  • Munkahelyi baleset
  • Munkabaleset
  • Üzemi baleset
  • Üzemi úti baleset

Munkahelyi baleset fogalma

A köznyelvben a „munkahelyi baleset” elnevezés terjedt el, amit sokan úgy értelmeznek, hogy minden olyan baleset, amely a munkavállalót a munkahelyén éri. Ez a meghatározás részben igaz, de nagyon pontatlan, ezért sok félreértés forrása. Néhány példán keresztül egyszerűen megérthető, hogy miért nem szerencsés a „munkahelyi” baleset elnevezés.

Baleseti sérült.
  • Vannak olyan esetek, amikor a munkavállalót helyileg a munkahelyén éri a baleset, mégsem tekinthető munkahelyi balesetnek. Ilyen eset, pl. ha a dolgozót munkaidő után éri szerencsétlenség, de nem a munkáltató utasítása miatt maradt ott, hanem saját elhatározásból.
  • Vannak olyan esetek is, amikor a baleset nem a munkahelyen történik, mégis munkahelyi balesetnek számít. Ilyen pl. a munkáltató által szervezett csapatépítő tréningen bekövetkezett baleset, még akkor is, ha azt a munkahelytől független, külső helyszínen tartották meg.

Munkabaleset fogalma

Láthattuk, hogy a „munkahelyi baleset” elnevezés félreérthető lehet, ezért helyette a „munkabaleset” használata ajánlott, ami nem mást, mint egy munkavédelmi szempontok alapján szabályozott kategória. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről is a „munkabaleset” megnevezést használja és a törvény 87. §-ának 3. pontja az alábbiak szerint határozza meg:

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt.

A munkabaleset fogalma a jogszabály szerint megfogalmazva elég száraz, így a jogi nyelvet fordítsuk le köznyelvre. Néhány példán keresztül nézzük meg, hogy a klasszikus értelemben vett munkavégzés során bekövetkezett baleseteken kívül milyen esetek számítanak még munkabalesetnek, amire sokan nem is gondolnak. (A felsorolás nem teljes körű)

Munkabaleset sérültje
  • A munkáltató által elrendelt túlóra alatt bekövetkezett baleset.
  • A mosdóban való tartózkodás ideje alatt történt baleset.
  • Az a baleset, ami a munkavállalóval a munkáltató által szervezett családi hétvégén történik.
  • A munkáltató által szervezett önkéntes (pl. céges jótékonysági) munka során történt baleset.
  • Minden olyan baleset, ami a munkavállalóval a munkahelye és a lakása közötti közlekedés alatt történik, ha a közlekedést a munkáltató biztosítja. /Ha nem, azt később részletezzük/

Az, hogy egy baleset munkabalesetnek minősül-e vagy sem, munkavédelmi szempontból komoly jelentőségű, hisz egy munkabaleset esetén megállapításra kerülnek a felelősök, feltárásra kerülnek a balesetet okozó hiányosságok, szabályszegés esetén a munkáltató bírságot kaphat, a munkavállalót pedig kártérítés illetheti meg.



Üzemi baleset fogalma

Míg a munkabaleset munkavédelmi szempontból szabályozott fogalom, addig az üzemi baleset társadalombiztosítási szempontból használt kategória. Amennyiben egy baleset üzemi balesetté nyilvánítható, akkor a sérült az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira válik jogosulttá.

Mi tekinthető üzemi balesetnek?

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy egy balesetet üzemi balesetnek minősítsenek, a sérültnek biztosítással kell rendelkeznie. Feketemunka esetén bekövetkezett szerencsétlenségnél nem beszélhetünk üzemi balesetről. Társadalombiztosítási szempontból az alábbi esetek számítanak üzemi balesetnek:

Üzemi baleset
  • Amennyiben a munkavállalót a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri a baleset, (azaz a munkavédelmi törvény által meghatározott munkabaleset éri). 
  • A munkahely és a lakás között elszenvedett baleset (üzemi úti baleset, amit a későbbiekben még részletezünk). 
  • Közcélú munkavégzés közben történt baleset.
  • Ha a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során ér baleset (pl. a munkavállalót a rehabilitációjához szükséges kezeléssel összefüggésben érte a baleset)

Figyelem! Ezekben az esetekben nem jár baleseti táppénz!

Az alábbi esetek nem számítanak üzemi balesetnek:

  • Ha a balesetet szenvedő munkavállaló alkoholt fogyasztott és a balesetet kizárólag az ittassága okozta. Magyarul az alkoholfogyasztás önmagában még nem kizáró ok.
  • Amennyiben a baleset engedély nélkül végzett munka során következett be.
  • Abban az esetben sem beszélhetünk üzemi balesetről, ha a sérült szándékosan maga okozta a balesetet.
  • Amennyiben a baleset munkába menet vagy munkából hazafelé menet közben történt, de nem a munkahely és a lakás közötti legrövidebb úton, hanem valamilyen kitérő során.


Üzemi úti baleset fogalma

Az üzemi baleset egy speciális fajtája az üzemi úti baleset. Utazás közben elszenvedett balesetek közül az minősíthető üzemi úti balesetnek, ahol a sérültet a szerencsétlenség vagy munkába menet vagy onnan hazafelé menet éri. Alapvető követelmény még, hogy az utazás a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen.

Indokolt vagy indokolatlan a megszakítás?

Az életvitelhez szükséges napi rutinok nem számítanak indokolatlan megszakításnak. Tehát ha a munkavállaló hazafelé menet az óvodából elhozza a gyerekét, a baleset még üzemi úti balesetnek tekinthető. De ha pl. az óvoda után a gyerekkel még elmennek a legközelebbi játszóházba játszani, akkor a közben bekövetkezett baleset már nem üzemi úti baleset.

Az üzemi úti baleset megállapítása a baleseti táppénz megítélése miatt fontos, ami magasabb összeg, mint a normál táppénz. Az elbírálás általában egyedi, bizonyítani pedig mindig a sérültnek kell.


Végül szeretném felhívni a figyelmet, hogy a fenti tájékoztató nem teljes körűen részletezi a munkahelyi balesetekkel kapcsolatos fogalmakat, csak egy alapos, átfogó összefoglalása a témának.

Ne kockáztasson!

Amennyiben Ön, mint munkáltató, úgy gondolja, hogy egy esetleges munkahelyi baleset esetén inkább szakemberre bízná a teljes ügyintézést, vegye fel velem a kapcsolatot, hogy tájékoztassam a részletekről.