Nem ellened mondom, érted kritizálok!

A hazai vállalkozások vezetőit – a munkavédelmi kötelezettség teljesítésére vonatkoztatva – két nagy csoportba lehet sorolni: akik már felismerték a megelőzés fontosságát, és akik még nem. 

Az utóbbi kategória nem szorul magyarázatra. Könnyű elképzelni milyen felelőtlenek ezek a cégvezetők és mekkora kockázatot vállalnak magukra azzal, hogy homokba dugják a fejüket.


Ez is érdekelheti…
Öt tévhit a munkavédelmi ellenőrzésekről


Amennyiben egy vállalkozásnál a megelőzés kerül előtérbe az utólagos elsimítások helyett, már önmagában is dicséretes. De ez még önmagában nem elégséges ahhoz, hogy meg is valósuljon a Munkavédelmi törvény által szabályozott biztonságos munkakörnyezet kialakítása.

Törvényi kötelezettség

Most következzen a törvény által előírt munkavédelmi kötelezettség teljesítésének három tipikus kikerülési módja.

1. A cégvezető saját maga kívánja kialakítani a vállalkozás munka- és tűzvédelmi rendszerét

Ha megkérdeznénk néhány cégvezetőt, hogy tulajdonképpen mi is a feladata, bizonyára olyan válaszokat kapnánk, mint pl. a cég irányítása, kontrollja, fejlesztése vagy a pénzügyi sikeresség elérése. Ez jól hangzik, de a magyar valóság egy kicsit másképp fest. Egy felmérés szerint a hazai kis és közepes vállalkozások vezetői közel 30 további feladatkört látnak el a vezetői feladatokon kívül, ha a szükség úgy kívánja. Gyártósori műszaki hiba esetén beállnak szerelőnek, reklamáció esetén ügyfélszolgálatosnak vagy egy hirtelen bekövetkezett áruhiány esetén árubeszerzőnek.

A példák száma végtelen, de nyugodtan leszögezhetjük, hogy egy mai hazai cégvezetőnek még arra sincs elég ideje, hogy a vállalkozását vezesse, nemhogy arra, hogy kitanulmányozza a munkavédelmi törvényt és az előírásoknak megfelelően kialakítsa a cége munkavédelmi rendszerét.

2. A cégvezető valamelyik dolgozójára „delegálja” a munka- és tűzvédelmi feladatokat

A delegálás az a képesség, amikor a megfelelő munkát a megfelelő módon a megfelelő emberre bízzuk. A delegálás természetesen jó, hisz a vezető terhei csökkennek miközben az alkalmazottak is hasznosabbnak érzik magukat azáltal, hogy bizalmat kapnak a főnöktől. De bátran merem állítani, hogy a munkavédelmi feladatok alkalmazottra történő kiosztása inkább tartozik a „feladat lepasszolása” kategóriába mintsem delegálásba. A kockázatvállalás mértéke ebben az esetben semmivel nem kisebb, mintha semmilyen lépés nem történt volna a biztonságos munkakörnyezet kialakítása terén.

3. A cégvezető egy más típusú vállalkozástól kölcsönzött dokumentációt használ a saját vállalkozásában

Gyakori, hogy a munkavédelmi kötelezettség teljesítése kimerül a barátoktól kölcsön kapott anyagok fedőlapjának lecserélésében. Sokszor annyi fáradtságot sem vesznek a cégvezetők, hogy elolvassák a kapott anyagot és a tartalmat valamelyest a saját vállalkozásukra aktualizálják. El lehet képzelni, hogy egy hatósági ellenőrzés során pl. mire számíthat az az építőipari vállalkozás, aminek a Kockázatértékelése irodai munkára vonatkozik.


Két fontos teendő azoknak, akik a fentiekben magukra ismertek:

1. A megelőzés fontosságának felismerése.
2. A megelőzési munkálatok szakemberre bízása.

Nem ellened mondom, érted kritizálok!